9.rész: Videó üzenet

Helló mindenkinek! Indítottam egy közvélemény kutatást. Szavazzatok arra amelyiket szeretnétek! :) Itt van a 9.rész remélem tetszik ha igen akkor komizzatok!:) Puszi Eszter!:)




*Megfordultam és Justinnal (?) találtam magam. Nem értem, hogy miért jött utánam.
-Rose, kérlek ne menj el!-állt meg előttem a lihegő fiú.
-Miért is?
-Mert én...........*

-Mert te mi?-kérdeztem rá. Elég fura, hogy utánam jött mikor csak egy pár napról van szó nem többről.
-Mert én nem szeretném, hogy itt hagyj és nem lennénk barátok!-hajtotta le a fejét.
-Justin! Tudod, hogy én csak pár napra megyek el?-emeltem fel azt a kis okos kobakját.
-Nem.
-Ne aggódj csak pár nap nem több!-mosolyt küldtem felé, mire ő is mosolygott.
-Van egy ötletem!-szólalt meg Kevin.
-Kevin te olyan vagy mint a barátnőm, Esther.-röhögtem el magam.
-Miért is?-nézett rám.
-Mert ha van egy ötlete az mindig csak rossz lehet.-most már teljes mértékben röhögtem.
-Köszi!-mosolygott rám gúnyosan.
-Na mi az ötleted?
-Mi lenne, hogyha a barátod is eljönne velünk Magyarországra?-nézett elsőnek, Justinra utána rám.
Justin rögtön, úgy pillantott rám vagyis olyan pillantást vetett rám, hogy "Tényleg mehetek veletek?". Én nem szólaltam meg csak álltam és vártam Juss válaszára.
-Jössz akkor velünk?-kérdezte Kev, Biebstől.
-Mehetek?-csillantak fel a szemei.
-Persze, hogy jöhetsz!-mondta Kevin.
Bieber öröm táncot járt, majd lelépett azzal, hogy haza megy a ruháiért. Oké. Még én sem tudom, hogy mi ütött Kevinbe mert, így vagyis ilyen hamar nem barátkozik idegenekkel. De az is lehet, hogy ő is a rajongója, mint Esther. Vagy nem tudom. Mindegy majd elmondja, hogy miért engedte meg, Justinnak, hogy velünk jöjjön. Fél órát vártunk Justinra és mikor megérkezett akkor épp szálltam volna fel a gépre mikor visszarántottak a fiúk. Furcsán néztem rájuk, hogy minek húztak vissza mert ezzel a géppel megyünk. Elmagyarázták, hogy Justin magángépével megyünk mert ott van kaja. Férfiak velük csak a gond van. Ismét felszálltunk a gépre és most már mehetünk is Európába. Az út elég hosszú lesz és fárasztó ezért próbáltam aludni, de mivel ezt nem tudtam megvalósítani mert ennek mikor ez a baja a másiknak mikor ez a baja volt.
-Békén tudnátok hagyni?-ordítottam rájuk, mert már nem bírtam magamban tartani.
Mind a ketten rémülten néztek rám és folytatták azt amit az előbb. Dobálták egymást ennivalóval. Komolyan, mint aki az óvodában lenne. Felálltam a helyemről és egy nyugisabb helyet kerestem. Benéztem ide-oda mikor nagy nehezen rátaláltam egy szoba féleségre. Magamra zártam az ajtót, hogy véletlenül se tudjanak bejönni a srácok. Ledobtam magamról a cipőt és lepihentem egy kicsit miből az lett, hogy elaludtam. Arra kelek fel, hogy érzem, hogy valaki néz. Ki nézne mikor bezártam az ajtót? Kinyitottam szemeim és a két fiú tárult elém. Na jó most csak álmodok. Igen! Csak álmodom. Csipkedem magam és rájöttem, hogy ez nem álom.
-Miért csipkeded magad?-kérdezi Kevin.
-Mert ezt álmodom.-és még mindig csipkedem magam.
-Fejezd már be!-szólt rám, Justin mire én engedelmeskedtem neki és nem csipkedtem magam tovább.
-Oké. 1:Hogy jutottatok be? 2:Miért néztek engem ennyire? 3:Mikor érünk már oda?-bombáztam meg őket a kérdéseimmel.
-1:Kevinnek van pót kulcsa. 2:Mert néztünk, hogy hogy alszol. 3:Pontosan most!-válaszolt, Justin és láttam, hogy megérkeztünk. Felkeltem az ágyról, rendbe szedtem magam és leszálltunk a gépről. A reptéren a rajongók sikítani kezdtek mikor megláttak engem és Justint. Honnan tudták, hogy idejövünk? De ki nem tudná? Elvettem a fiúktól a cuccaimat és odamentem egy kicsit a rajongókhoz mert sikongatták a nevemet. Mikor egyre közelebb mentem hozzájuk annál inkább jobban sikítottak.
-Úristen! Rose Moore! Adnál nekem egy autogrammot?-kérdezte az egyik lány.
-Persze!-meglepődve mentem oda hozzá és írtam alá a lapot.
Csináltunk képeket is a Justin rajongóival és mentünk az egyik szállodába. Az út nem telt csendesen, mert beszélgettem, Justinnal a rajongóiról. Ekkor merült fel bennem egy kérdés. Mi lesz ha meglátnak minket az újságírók?
-Justin!-szóltam a mellettem ülő fiúnak aki rám nézett.-Mi van ha meglátnak minket?
-Ezt hogy érted?
-Úgy, hogy tudod már másnap az újságban leszünk.
-Ne aggódj!-simogatta meg a karomat.



*pár órával később*


Már itt vagyunk a szállodában és én éhes vagyok. Elmennék én a boltba, ha lehetne. A rajongók mindenütt ott vannak. Belieberek mindenütt. Ha lemegyek ezek széttépnek az is biztos. Justin a szokásosat csinálja. A laptop előtt ül és Twitterezik.
-Rose! Gyere ide!-intett a kezével, hogy üljek mellé.
Odamentem és leültem mellé.
-Üzenjünk a Beliebereknek?-nézett rám.
-Igen!-adtam ki a válaszomat és már el is indította a videóválaszt.
-Sziasztok, drágáim! Roseval jelentkezünk egyenesen Európából! Nem rég érkeztünk meg Magyarországba és mondhatni nagyon szép egy ország! Most a magyar Beliebereknek üzenem, hogy hol is vagyunk?-itt rám nézett.
-Budapesten.
-Köszi.-mosolygott rám.-Szóval, Budapesten vagyunk! Aki szeretne látni minket az akkor jöjjön ide gyorsan mert nem várok sokáig! Na, jó csak viccelek. Akármikor jöhettek várunk rátok, Roseval! Még jelentkezünk! Szeretlek titeket!-szívet mutatott a kamerába és rám nézett azzal, hogy én is azt csináljam.

Az ujjaimmal nagy nehezen kiformáztam egy szívet, de nem, úgy sikerült ahogy én azt gondoltam, így egy olyan alakzat -ha lehet alakzatnak nevezni- jött ki ami nem is egy szív. Justin elkezdett röhögni rajtam, mire én egy párnával arcba csaptam. Ő is ugyan ezt csinálta mire egy nagy párnacsata lett belőle.
-Csak tudjátok, hogy Justinnak ilyenkor nincsenek otthon!-mondtam bele a mikrofonba, hogy felvegye a kamera.
-Héé! Ez nem igaz!-tiltakozott.
-De igaz!-nyújtottam rá a nyelvem.
-Jelentkezünk nem sokára csak még elkel, hogy verjem egy párnacsatában!-vigyorgott rám.-Szeretlek titeket!
-Szeretünk titeket!-javítottam ki.
-Úgy bizony szeretünk titeket!-köszönt el és elküldte a videót.
Pár perc alatt már elég sokan írtak egyben lájkolták a videót.
-Még egy menet?-nézett rám és perverzen mosolygott.
-De hülye vagy!-ismét arcon csaptam amiből jó nagy csata lett.
Addig-addig püföltük egymást míg be nem nyitott Kevin.
-Látom elvagytok!-röhögött.-Gyertek vacsorázni!-mondta és kiment.
Leraktuk a párnát én megigazítottam a hajamat és mentünk is vacsorázni. A vacsora sem telt máshogy végig röhögtük. Mikor azzal is végeztünk felmentünk a szobánkba. Én és Justin közös szobában vagyunk, így egy ágyban alszunk. Félre értés ne essék csak alszunk. Mind a ketten lefürödtünk és elaludtunk.